Semmi különös

Hali!

Semmi különös nem történik. Kaptunk a konyhán egy új beosztást, ami nem jobb mint az előző. A főnökök keményebben fognak minket. Most megint megfenyegettek egy amcsit, hogy ki fogják rúgni. De ez állítólag így megy itt. Minket (alienek) valszeg nem fognak kirúgni még ha a feje tetejére állítjuk a tábort, mert jók vagyunk 1, 2 kevés pénzért gürizünk.
Ma megkérdeztem főnökurat, hogy Ági esetleg itt lehetne addig, amíg én be nem fejezem a melót itt. Egyelőre gondolkodik rajta :S :P (Bár nem értem miért nem, mert már gyerekek nem lesznek itt szóval sok vizet nem zavarna és neki is egyszerűbb lenne)

Az ebédlőben ma egy mókust kergettünk, mert nagyon nem akart kimenni a szabadba a tűző napra. Inkább hűsölni akart benn.

Bocsánat, hogy ma ilyen kicsapongó vagyok, de nagyon elfáradtam a melóban. Tegnap 3x ma 2x voltam a mosókonyhán és mind a két nap még fel is kellett mosnom. Szóval, mint a lefosott kilométerkő.

Tegnap elmentünk Wolfeboroba újfennt. Most is az egyik counsellor csak úgy odaadta a kocsiját. Köszi Robert ezúton is. Talán életem egyik legfinomabb kávé-vanillia milkshake-ét ittam. 2.5$ért kaptam vagy fél liternyit. Nagyon finom volt, és bár az este hidegre sikerült jókat beszélgettünk Antonyval és Hanaval a wolfeboro-i éjszakában. Szeretem az ilyen kiruccanásokat, mégha tudjuk, hogy éjfélkor vissza kell érnünk, mert másnap meló. Az ember be van ide zárva a táborba és jól esik neki a szabad levegő.

A repjegyeket remélhetőleg már holnap le tudjuk foglalni és kezdődhet a szállás keresés.

Napi amcsi:
A soron következő ételkombinációktól rosszul van az amcsik zöme és legszívesebben hányna:
hasábkrumpli tejföllel
taco ketchuppal ???? Miért ne? :D:D :P
Egyszerre a három (ketchup, majonéz, mustár)
narancslé folyamatos fogyasztása (mint említettem korábban ezen élünk itt és reggeli, ebéd, vacsora alkalmával fogyasztjuk is. Ma már arról beszéltek, hogy ki fog lyukadni a gyomrunk a sok savtól. De mi biztosítottuk őket, hogy az európai gyomor bírja.)
Bagettben a darálthús
A Túró Rudit el sem tudják képzelni

Viszont, amit átveszek:
pizza és kakaó (komolyan mondom fenomenális)
több nyers zöldség fogyasztása (vegyesen, mert úgy nem unalmas és ehetőbb :)


Aztán az üdvözlés. Ha még nem említettem volna ez az egyik kedvenc amcsi jelenség. Nos vegyük az átlag magyart. Találkozol valakivel az utcán (ismerős, haver). Jobbik esetben köszöntök egymásnak, rosszabbikban semmi. Szóval "Hello" "Hello" és kb. ennyi. Nos itt ennyivel nem érik be.
Először köszönés "Hi, Hello, Good Morning stb." Aztán az unott kérdés "How are you" és variációi. Ettől kikészülök. Hajnali 6kor bemegyek a konyhára. A szemeim tiszta táskásak és alig tudok menni. Az ízületeim
fájnak. Erre főnökasszony mosolyogva!!! (ez rendkívül fontos!!) megkérdezi, hogy vagyok. Erre a válaszom mindig "good". De jövőhéten áttérek a "pretty good"-ra mert mostanában ezt hallom sokszor és unalmas a goooood.
De igazából nem is az idegesítő, hanem az, amikor egymással szembe mentek és mind a két fél siet vhova és akkor is megkérdezik. A válasz már senkit sem érdekel, mert mire tudnék válaszolni eltűnnek. Sokszor rád se néznek és kérdezik. (Ezt egymás között is így csinálják). Meg is kérdeztünk egy amcsit, hogy "héjjj, ha mi Európában megkérdezzük "Hogy vagy" ez azt jelenti, hogy kezdeményezünk egy beszélgetést.
Amcsi válasz: a kutyát sem érdekli, csak jól esik nekünk megkérdezni. Utána meg jól érzezzük magukat, hogy megkérdeztük. Érteni értik, hogy mi a bajunk ezzel, de ez van :P

Ami pedig abszolút kedvenc. "What's up body?" "How are you doing?"  Ezt is megkérdeztük, hogy itt azt kell mondani, hogy hogy vagyunk, hogy mit csinálunk éppen. A válasz: igazából ők sem tudják, mindkét varia jó. :P
Aztán nem is beszélve a body, bro, dude, man megnevezésekről, amelyek között leheletnyi különbség van.

Fontos üzenet! Ide még kellett volna az, hogy Anastasia ez rád és Antonra is vonatkozik :)

Na itt szeretnék én házat az óceán mellett.

Ez a ház meg tökre hasonló volt a Ewing ranch-hez.:D

Kitchen fun day kedvenc állatkája

Kitchen fun day másik fontos szereplője

Csók, puszi, pááá!

Üdv.:

Gábor

UI.: Voltak itt a CCUSA-ok ellenőrizni. Kb. annyi volt, hogy odamentem mosolyogni a hapsihoz, aki megkérdezte Hogy vagyok (milyen érdekes). Majd körbevezették és elment. De legalább, amit hozott ajándékba pólót a főnöknek azt megkaptam :D Így most van egy CCUSA pólóm (L-es :P)

Kitchen fun day és bátorságpróba

Sziasztok!


Július 27-én a tábor életében gyökeres változás történt. Reggel a táborozók arra lehettek figyelmesek, hogy az eddig konyhán dolgozó személyzet hétköznapi ruhában rámolja kifelé a konyhát és a konyhában az LDP tagjai (Leadership Development Program, gyerekfelügyelő utódok) dolgoznak. Bezony bezony ezt is megéltük, amikor egy teljes napra a konyhai személyzet szabadnapot kapott. Elkezdődött a Kitchen Fun Day juhúúúúúúúú.
Jó konyhásokhoz méltóan több mint 20 liter vízzel, egy hűtőtáskányi gyümölcs, egy zsák chips, és több csomag kenyér, mogyorókrémmel, csokival nekiindultunk a nagy világnak. A plussz fő Anton volt, aki maintenance staff-ként (takarító, karbantartó személyzet) elkísért minket. Az uticél York, Main állam volt. Annak is a strandja. És ez igazi beach volt a javából. Mintegy 40 pernyi autózás után elértük az óceánt. Kipakoltunk és megrohamoztuk a strandot. 10 óra magasságában, még nem voltak sokan a parton. Felhős volt az ég. Ennek ellenére az egész bagázs megégett. :P
Az első bálozók futva és csobbanva köszöntötték az óceánt. Életem első fürdőzése az Atlanti-óceánban nem tartott tovább 2 percnél, mert kurvára hideg. (Jelentem 1 perc után elkezdett lilulni és zsibbadni a lábam!!) Föcisek!!! Szerény méréseim és véleményem szerint az Atlanti-óceán kevésbé sós, mint a Földközi-tenger. Ennek okát talán a zárt Földközi-tenger vízkicserélődésében látom. Ennyit a tudományos megfigyelésemről.
Fociztunk, röplabdáztunk, amerikai fociztunk, frizbi és sárkány eregetés.
Komolyan mondom, ha vki otthon azt mondja nekem, hogy valamikor az óceán partján egy puerto rico-i fogja oktatni nekem hogyan kell eldobni az amerikai foci labdát, kiröhögöm.

Balról jobbra, lentről felfelé (Anton, Anastasia, Amy ő az új tag a konyhán :), Antony, Bairon, én Colby, Brian, Abigal, Megan)

Gábor és az Atlanti-óceán

Bairon (egyik vezu) és én

A beach után elmentünk egy Outlet Centerbe. Gyerekek, komolyan mondom nem tudom hogyan álltam meg, hogy ne vásárolja magamnak vmit. Talán a plussz súly után fizetendő összeg riasztott meg, vagy csak egyszerűen nem hittem el a dolgokat. Akkor talán itt következzék a napi amcsi rovatunk:
Kérem szépen itt aztán minden márka képviseltette magát. Sok olyan is volt, amiről nem is hallottam.
Íme néhány példa a Nike boltból. Nike sportcipő 2011-es divat 7000 Ft. Nike póló 2 db!!! 4000Ft. Nike futónadrág 3000 Ft.

És egy képmelléklet.

Keresd a hibát! Nem csak nálunk. No comment :P (Megfejtés: na mi van visszapillantó tükrön?)

 Aztán megkajáltunk a mekiben még másik a mexicó-i konyhát választották. Konkrétan csak a taco különbözü változatait lehetett a mexicói gyorsétteremben enni :P (A táborban minden héten kedden tacooo :P)
South style csirke menü 6dl kóla, sültkrumpli, tök száraz burger, french fries (sültkrumpli) 5,75$.
Az estét végül Doverben töltöttük Peter (kapcsolattartó személy, a support staff főnöke, vagyis a miénk) házában. A út elég hosszúra sikeredett, még York-ból odaértünk Doverbe, mert dugó volt. (20 perces út 1 órás lett).
Na és mi kell az amcsiknak a mozi esthez. Neeeeeeeeeem, rossz válasz. Nem Phhopcorn Évi és Zala neeeem. Nem is sós mogyoró és egyéb. Hanem tömény édesség. A mentolostól a pez cukorhoz hasonló cucc, karamell, meg az a sok rágó és szopogatós cucc, amit a búcsú alatt szoktunk enni és utána vagy hányni vagy émelyegni egy fél napot. Nos én ebből kimaradtam és vettem inkább sós mogyorót, ami édes volt :P és Ice Tea-t, amitől meg nem tudtam aludni mert annyira erős volt.
A film Matt Damon főszereplésével a Sorsügynökség (The Adjustment Bureau) volt. Nekem eléggé tetszett szóval csak ajánlani tudom.

Peter's house

Post box melletti pózolás kipipálva :D

Peter's house

A mozi előtt

A csapat

 A táborba este 10 óra után érkeztünk. Egy kis beszélgetés és Staff ice cream után mindenki nyugovóra tért, mert másnap 5:30-kor kelni kellett :(
Így végződött a kitchen fun day, amit nagyon élveztem, mert végre egy teljes napra mindenki megfeledkezhetett a konyháról. Egyébként ha hazaérek van egy csomó képem, csak ha azt mind ide feltölteném, akkor ki sem mozdulnék az irodából, mert olyan lassú a net.

Apropó ma szinte egész nap itt voltam az irodában, mert szerény személyem vállalta, hogy megszervezi az utat a tábor után. Eléggé problémás, mert mindenki mást akar és kevés az idő. Holnap már a jegyeket akarjuk lefoglalni, mert szorít az idő és sok a konkurencia.

És a végére hagytam a legjobbat. AAAAaaaaaaaa Zip Line :D
Bizony emberek, akár hiszitek akár nem megcsináltam. Felmásztam egy fa tetejére, ahonnan egy kötélbe kapaszkodva a mélybe vetettem magam. Nem hiszitek, akkor ezt nézzétek, nincs előttem leküzdhetetlen akadály :D

Ennyit már az amcsi világból....Olvassátok rendszeresen továbbra is!

Vigyázzatok magatokra és nagy ölelés :D

Gábor alias Tarzan :)

UI.: Az előbbi két bejegyzéshez tettem fel új képeket :D

Night off, Pourtsmouth

Üdv Mindenkinek!

Anton, Hana, Anastasia, Colby (balról jobbra)

A night off egyszerűen csodálatos volt. A történet ott kezdődött, hogy 15 ember köztük én elhagytuk a tábort a tábori vann-el (jó nagy kisbusz szerűség). Először elmentünk a szent helyre (Wall Martba). Úgy döntöttem, hogy 180-ért érdemes vennem egy varró szettet. Szóval inkább megvarrom én a sortomat. Ja és azt hitték, hogy lopni akarok, mert a kosárral a kezemben átmentem a kapun az meg becsipogott ezerrel. Magyarországon is kellemetlen, hát még egy idegen országban. De végül megértették, hogy nem idevalósi vagyok és csak véletlen volt.
Wall Mart után pedig irány Wolfeboro. 

Letettük a kocsit és végre elmehettünk egy normális helyre enni. Normális pizzát :D Hanával ketten Barbecue szószos és Blue Cheese-es pizzát rendeltünk. Mondanom se kell ég és Föld volt a tábori pizzához viszonyítva. A többiek is választottak , de az inkább hasonlított a táborihoz. 2 üdítő és egy kis pizza 12 $ volt. :)

Ezeket ittuk. Természetesen csak olyat, amit még nem ittunk Európában.

A város nagyon szép és most már bátrabban sétáltunk, mert már nagyjából ismertük a városkát. A kajálás után pedig levezetés képen a játszótérre mentünk, ahol mindenki kiélhette gyerkőc énjét. 

 Aztán mivel CJ (sofőr, szakács, volt veterán katona, aki mellesleg szerintem eléggé művelt, mert teljesen tisztában volt azzal, hogy a magyar nyelv egy enkláve szerű képződmény, mert körülöttünk nincsen senki, akinek a nyelve egy kicsit is hasonlítana THX CJ, you are so clever :). Szóval CJ elhozta a lányait, így 9 órakor visszaindultunk a táborba. Visszatérve mindenki úgy gondolta, hogy szép volt, jó volt, de mára ennyi a program. Nos, igen csak tévedtünk. Ezután jöttek csak a kalandok.
A történet úgy folytatódott, hogy vki feldobta, hogy nem megyünk vhová? Let’s go party :) Oké, de nincs kocsink és már este van stb.  jöttek a problémák, kifogások. Végül James berohan az ebédlőbe: We have a car. We have a car!!! El sem hittük neki először, de az egyik counsellor csajszi csak úgy odaadta a verdáját nekünk. Csak annyit kért, óvatosan és tankoljuk meg. Így kezdődött a party int he USA. Mindenkitt elragadott a szabadság érzés. Nem volt főnök, szabad volt az út, volt bőven benzin, idő és csak elindultunk a vakvilágba. Zene, bugi, éneklés kocsiban. Először egy kísérletet tettünk Wolfeboro-ban, hogy hátha találunk vmit, de az idősek otthona által szervezett Bingo bálon kívül nem sok mindent. (A valóság az, hogy vmi partiszerűség volt de nem a mi korosztályunk :D)

Aztán megkérdeztük, hogy hogyan jutunk el Portsmouth-ba. Így esett, hogy kb. 1óra autózás után megérkeztünk Pourtsmouthba, ahol már volt élet rendesen. Ja és Janinak üzenem, hogy a rádióban egymás után Linkin Park ment, amit mindenki torka szakadtából énekelt. Letettük a kocsit és elindultunk az éjszakába. Az idő kellemes meleg volt, kis szellő. Mindenki csinos ruhában, parti cuccban. Az út alatt sajnos sok képet nem készíthettem, mert pl.: a kocsiban tilos a vakuzás és folyamatosan rendőrök köröztek körülöttünk. A poén az volt, hogy egyedül James volt amerikai, aki vezetett. Nekem voltak papírjaim a többieknek nem. Szóval csak én vehettem alkoholt hivatalosan :P :D :D (A többiek vagy túl fiatalok voltak James csak 19!, Anton 20!, Anastasia 19! Dia 22 (no papír). Napi amcsi: Mielőtt kérdeznétek miért nem csaptunk a lovak közé és ittuk le magunkat a sárga földig? Nagyon egyszerű. Amcsi földön a bejáratnál igazolnod kell, hogy 21 elmúltál és csak akkor mehetsz be a klubba. Így megint csak én tudtam volna bemenni egyedül :P James konkrétan pisilni sem mehet be ha kell neki. Így ültünk be a kajáldába. Hajnali 1 felé sült krumpli és bacon volt a menü és én még kértem volna egy mohito tejturmixot, de sajna éjszaka nem árusították :PEzután persze Dia és James magányra vágytak, ha már a táborban még egymásra sem nézhetnek anélkül, hogy szabályt sértenének.  Így a három európai elindult felfedezni a várost, még a mátka pár a másik irányba ment. Szerintem ennyit még életemben nem beszéltem angolul, mint akkor. Kitárgyaltuk az orosz házasodási szokásokat és vodkás üveg fejhez való ütésének rítusát melynek célja, hogy a FEJEDEN!! széttörjed az ÜVEGET!!!. Őrültek ezek az oroszok. Aztán a találkozó helyre visszaérve felhívott a Dia, hogy kaphatnának-e még egy kis időt. Oké, jó.
Erre hajnali kettő felé leültünk a portsmoth-i templom mellé. Aztán egymás után fogadtuk a részeg amcsi fiatalokat, akik egy kis társaságra vágytak csupán. Volt itt fél csupasz ír származású banda, floridai kulcsát elvesztő őrült Tom, aztán Mike és társai. Hozzáteszem ezek az emberek különböző időpontokban, egymást nem ismerve járultak a padunkhoz. Mi pedig türelmesen hallgattuk a történeteket és válaszoltunk, ha megértettük a mormogásukat az alkohol miatt.

 

Aztán fél óra késés után James-ék felvettek minket. Épp időben, mert a floridai készült átalakulni vmi állatfélévé az elmondása szerint. Hajnali 5kor érkeztünk vissza, amikor már napfelkelte volt javában. Reggel pedig 9-kor jelenésünk volt a konyhán. A zűrős este végül sikeresen véget ért, mert nem vett észre senki minket, amikor visszaértünk. Kb. 3-4 szabályt sértettünk meg a kis kiruccanásunkkal. De mindenki úgy volt vele (international), hogy most vagyunk itt az USA-ban. Most van időnk, kocsink, ahhoz, hogy egy kicsit oda menjünk és azt csináljunk, amit akarunk. :D

Ez a rövidített verzió volt. :P Sorry

Üdv:

Gabor

MEGKAPTAAAAAAAAAAAAAAM!

Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Mindösszesen 6 napba telt :D
Minden itt van. ÉÉÉÉÉÉÉÉÉsss most megetetem a jó nópet hungarian winter salami-val.

Holnapi előzetes:
-Kirándulás 2. Wolfeboro
-Party in the USA :D (Ez a rész erőteljesen cenzúrázva!)
-Igen basszus kulcs. Megcsináltam, nincs előttem akadály :D
-A csomag érkezése
-Kitchen fun day

To be continue :D

Gabs

Duplázás

Hellooooooooooooooo!

Nem is tudom mikor volt utoljára, hogy két bejegyzést is csináljak egy nap.
A Night Off előtt viszont van még egy kis időm, gondoltam addig is megörvendeztetem drága olvasóimat.
Apropó ma megkaptam első csekkemet és benne a lóvét is :D Juhhéééééé indulhat a buli! Első utam hova vezet, na hova? Hááát persze, hogy Wall Mart-ba. A magyar ember is a Tescoban tudja a legjobban elkölteni a keresetét (meg amikor jönnek a csekkek :P).Megszámoltam, és rendben volt. Bár tehettek volna bele egy kis borravalót, ha már minden nap áldozatot kell hozni a konyhán. (Mert itt ezzel magyaráznak mindent)

Wall Mart után pedig Wolfeboro vagy Pourtmouth-ba megyünk. Bár az utóbbinak jobban örülnék, mert ott csak a buszvéget láttam eddig és ott több a lehetőség is. Majd kiderül mire szavaz a többség. A kitchen fun day-t teljes titokzatosság lengi körbe. Senki nem tud semmit, csak annyit, hogy lesz.

Ma kitakarítottam a kabin-t Baironnal. Rendes volt tőle, hogy segített. A kabinban egyébként még vele jövök ki a legjobban. Igaz most már nincs annyi választék, mint az elején. Most már csak a két vezu és a puerto rico-i csávóval vagyok együtt. Clay-t ugye kirúgták, Colby pedig átköltötzött egy másik kabinba, mert nem jött ki a spanyol ajkúakkal. Gondolhatjátok mi megy nálunk este. "Porke, Szi, Jajajajaja, Uno, Porfavor" (Csak fonetikusan tudom őket, de ha így haladok, akkor a nyár végére spanyolul is tudni fogok).


Aztán klikkesedésről. Nos a konyhán kialakultak a klikkek, bár szerencsére ezek nem olyan álló háborút vonnak maguk után, mint az első világháború. (Húúú, de töris volt, azt a mindenit)
Vannak a spanyolok, international csoport (ide tartozom én is) és vannak a buzgó amcsik, meg a rendes amcsik. A buzgó mócsiingokról annyit, hogy az egyik csajszi Magen (aki aranyos, ha nem a konyhában vagyunk) túldolgozza magát és 2 óra elteltével már a LOON-ra megy, vagy csak a fejét lehajtva sóhajtozik az ebédlőben. Aztán a Colby (akivel szintén csak a konyhán kívül érdemes bandázni) nem hazudok legalább 30 perccel korábban jár dolgozni mindig, mert SZERETI sőőőt IMÁDJA a munkáját. Egyszer kijelentette, hogy őt csak akkor hagyja el a konyhát ha elveszti az eszméletét vagy ha végzett mindennel. Na ennyit erről.

És a végére egy kis napi amcsi képekkel és szöveggel:

110!!! faktoros naptej. A 9.47 $-ért!!! Szerintem megéri :D

Na de a 180 darabos!! Advil sem kutya kevesebb, mint 14 $-ért. :)

Ja és még egy dolog a végére. Eddig nem tudtam, hogy egyes helyeken ennyire két különböző és egymást nem feltételező dolog a beszéd, írás, olvasás. (Oké japán vagy kinai nyelvnél még megértem)

De itt bizony a nagy USA-ban megkérdezték, hogy tudok-e angolul írni. Számomra az elég fura volt, de amikor én javítom ki a hiánylistás táblát a konyhában a Vork (munka) szót Work-re, akkor már mindent értek. :D

Csááááááá és minden jót!

Gabor

Bankett, élek, durvul a tábor

Hello!

A gyógyszer segített. Csak 4-et vettem be belőle, de most úgy érzem, hogy felfelé ívelő fázisba kerültem. Most inkább a kiszáradt és a sok mosogatástól, emelgetéstől megduzzadt kezem és a leégett hátam foglalkoztat igazán. De ezek csak mellékhatásai az ittlétemnek.
Most egy kicsit fellélegezhetünk mindenféle értelemben. A gyerekek ma hazamennek, a két hetesek, a hónaposok egyaránt. Vasárnap pedig vadi új felhozatal jön. Azért hiányozni fogak, annak ellenére, hogy alig volt kapcsolatunk velük.
1-2 emlék: (kis csávó talán Nick, ő volt a legkisebb és mindig őt küldték be a konyhára, ha kellett vmi, vagy a glutén mentes kislány, akinek mindig mosolygott és beszélgetett velünk, miközben várt a kajájára stb.)

A másik, hogy esik az esőőőőőőőő :D És tegnap itt is meleg rekord volt. Este 10 órakor még 34 fok volt!!!! Szóval ezt már mi sem bírtuk. Pára, hőség és no levegő. Ennek ellenére remélem hétfőn a Nap visszatér a kitchen fun day-re.

A bankett is jól sikerült. A kaja ugyanaz volt, de legalább nem nekünk megcsinálni és friss volt (nem pedig órákon melegen tartott, mint a hét többi napján :P) Az előadás ebben az esetben nem az Aranyhaj (Tangeld) volt, hanem a Karib-tenger kalózai egyéb kalózos sztorikkal vegyítve. Marha sokat nevettem a counsellor előadásán. Bár bevallom nem nagyon értettem mit mondanak, mert a gyerekzsivaj elnyomta az egészet (illetve az amcsi poénokat sokszor nem értem). Mindenesetre a mimikájuk, a hülyéskedések, a vak egerek produkciója fenomenális volt. A gond csak az volt, hogy 40 fokban ücsörögtünk az ebédlőben, és már mindenki levegő után vágyakozott.

A másik amiről beszámolni, hogy a konyhai személyzet nemcsak a legveszélyesebb, hanem a legváltozóbb csapat is. Tegnap kirúgták Clay-t a viselkedése és attitűdjei miatt a gyerekek felé. Vasárnap pedig Molly megy el kórházba dolgozni. Szóval újra -2 fő. Így kell plussz kettő már így is -3-ban vagyunk. A gyerekek meg éhesek ugye.

Ki lesz a következő??? Egyébként minket (alien-ket) nem rúgnak ki, még ha meztelenül rohangálnánk fel-alá, mert tökre megéri nekik foglalkoztatni minket :P Ez csak egy mellékes megjegyzés :D

Ma csak reggelit kell és ebédet szervírozni szerencsére, aztán night off mindenkinek!

Na megyek vissza dolgozni!

Gabs

Egyszer volt hol nem volt...

Sziasztok!

Kezdjük az ego-s résszel. Jól vagyok. Kaptam két pirosat és két fehéret. Állítólag ez egy jó kombo. Kérdezték nem vagyok-e allergiás, aztán csókolom. Most várom a hatását. Remélem estére már jobban leszek, mert csinosba kell  vágni magam a bankett miatt. Kaja, pia (no alcohol :P) és no melóóó. Jeee. Már nagyon vártam, hogy legyen vmi szünet, mert mostanában eléggé lefárasztott a meló.
Az ebédlő most átalakul egy hajó fedélzetévé. A dekorációt csinálják a többiek. Tegnap a lányoknál pedig egy hangulatos természetes környezet
bontakozott ki. Erről van egy k
épem is:





















Amúgy a hőség elérte Altont is. Mindenki szenved miatta. A páratartalom az egekben. Jaj és sikerült lencsevégre kapnom egy mókust. Csapdát állítottunk neki és sikerült. Egy másikat meg etetjük a konyháról (répával :D).

Ők a legkedvesebb élőlények itt. Azonban a szúnyogok kikészítenek. Amikor lehetne egy kicsit ejtőzni odakinn vagy éppen naplementét nézni stb. Nem lehet, mert itt nem irtják őket. Ja és immúnisak a magyar szúnyogirtóra :( A bogarakról nem is beszélve. De már kezdem őket megszokni a kabinban is.

Itt pedig egy feladvány. Nagyon egyszerűűű. Na mit történt velem júl 16-án :D:D:D:D

 Bezony bezony Harry Potter 7! Láttam, és tetszett annak ellenére, hogy nem sokat értettem, mert nem olvastam és csak az első 2 részt láttam filmen :P De jól megcsinálták. A mozi már annyira nem tetszett, mert ez nem az a megszokott egy irányba nézünk mozi volt. Ez kérem szépen olyan volt, mintha étteremben lennék. A pincérek fel alá jártak az asztaloknál és kérdezgették mi kell. Eléggé idegesítő volt, hogy tudtad, mikor van vége a filmnek, mert jöttek a számlával. Meg fotelokban ültünk, amit lehetett ide oda tologatni. A nyakad kitekeredve, mert hely nincs. Szóval európai mozik, ti nyertetek a szememben.

A tábor utáni utazás alakul, mint az a bizonyos púpos gyerek a prés alatt. Eddig a terv Boston, LV, Boston, NY eddig tudom, tovább nem. Eddig van egy kerti parti meghívásunk NY-ba és egy ingyenes szállás lehetőség és körbevezetés Bostonban. A táborban maradok 26-27-ig aztán irány :D:D:D Már alig várom.

Party szemüvegben :) Thank you Clay!

Egy istentisztelet a erdei kápolnában (James dobol)

És a végére egy napi amcsi: Jelentem itt az USA-ban nem nyalogatós bélyegek vannak, hanem ragaszható matricás bélyegek. Hogy hogyan jöttem rá és miért tudom ezt? Khmm... tessék kitalálni és képzelőerőt használni, amint próbálkozom.