Egy fárasztó nap után jelentkezem újra innen Brookwoodsból azon belül is a Moose Hall-ból. Ez a fiúk közösségi tere, ahol most fel van állítva egy kivetítő és a nap nagy részében az olimpia megy. Töményen USA-ra hangolva. Megvágva minden, mintha show műsor lenne és kiszínezve, ahogy kell. 10 percenként reklámok :P
A gyerekek nagyon élvezik és hiába felvételről megy minden (az időeltolódás miatt délután vannak a fontos események, amikor azok már megtörténtek Londonban). Ennek ellenére a gyerekek őrjöngve szurkolnak az amcsiknak. Apropó egy poén -> hogy biztosan tudják szegény amcsik, hogy kinek kell szurkolni többször is bekarikázzák az úszás alatt az amcsi versenyzőt. Ez nem vicc. Felülnézet vagy éppen oldalnézet, úsznak ezerrel majd mint a "Paint" alkalmazásban jön egy ecset és bekarikázza az amcsit. Nehogy má eltévesszék szerencsétlent.
Egyébként a megnyitót sikeresen végignéztem közel 400 gyerekkel egyetemben. Egy hatalmas kulturális élmény volt. Tapsoltak, pfujoltak, nevettek vagy éppen kussoltak, amikor nem értették a poént.
Az országok bevonulását szerencsére kicsit begyorsítva igaz, de végig közvetítették. Szegény gyerekek már nem tudták kivárni a U betűt így ők ágyba mentek. A cseh csapat persze az elején "C" izgatottan várta az országuk legjobbjait. Azért a kék gumicsizmát ők sem értették és értetlenül álltak előtte (aki látta a bevonulást tudja miről beszélek). Petra (az egyik cseh) meg is jegyezte, hogy ez olyan mintha az erdőből szalasztották volna őket ki. :)
Szilvivel mi is szépen felkészültünk az "H" betűre. Aztán a piros-fehér-zöld lobogónál elkezdtünk őrjöngeni és ugrálni. Elvileg felvétel is van róla bár én még nem láttam és a ruhánkat is később néztem meg a neten, mert nem emlékszem a ruhára, csak arra, hogy ugrálok. Mindenesetre akik még fenn voltak egy üde színfoltot loptunk az életükbe :)
Az országok bejövetelénél egyébként a következő reakciók voltak az amcsik részéről:
Ausztrália -> örömujjongás és taps. OK: Tudják kb. hol van, bár az fura volt, hogy azt mondta az egyik amcsi, hogy mert egykor az USA-hoz tartozott vagy legalábbis közel volt hozzá :P
Afganisztán: -> fújjjjjjjogás, hörgés
Brazília -> vastaps és örömujjongás OK: ismeretlen, mert nem tudták megmagyarázni
Más:
Jelentem megfáztam és rendesen minden bajom volt. Hőemelkedés, orrfújás, köhögés, szédülés, gyengeség. A héten haza is kéredzkedtem a főnöktől, akik persze furcsa pofákat vágott, de nem érdekelt. Konkrétan nem akartam, hogy elvágódjak a padlón, vagy valakinek bajt okozzak. Így elmentem a kedves nővérekhez, akik megdobtak két pirossal és két fehérrel. Mint tavaly :P Azóta már jobban vagyok.
Az egyik nap meg kaptam egy másik levelet. Méghozzá a táborigazgató feleségétől, amelyben megköszönte, hogy visszajöttem. Tovább köszönetet mondott a konyhán nyújtott támogató közreműködésemért. Kissé voltam csak meglepődve, hogy húúúha ezek szerint mégis tetszik nekik a dolog, amit itt csinálok. Válaszoltam is neki, bár a köszönöm szépen mondaton kívül nem sokat tudtam kiizzadni magamból.
További híreink képekben:
Jelentem sikeresen kipróbáltam a falmászást :) Igaz a tetejének meghódítása várat még magára, de legalább lesz miért küzdeni a következő alkalommal. Mindenesetre jó kis kikapcsolódás, bár nem lesz a kedvenc sportjaim között sem az biztos. |
| Ez volt a kajám a kínai étteremben, amikor ellógtunk a táborból :) Egyébként mindegyik finom volt :D |
Az ellógásról csak annyit, hogy mindenkinek kimenője volt, mert váltás volt a gyerekeknél.
Elmentünk moziba is ahol megnéztük a Batmant. Hááát kemény. Nagyon jóra sikerült, annak ellenére, hogy tipikus Hollywoodosra sikerült...
Most megyek aludni, mert nagyon álmos vagyok....
Legközelebb beszámolok képekkel az első kitchen fun dayről és remélhetőleg napi amcsi rovatunk is új témával fog előrukkolni.
Legyetek jók!
Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése